1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 57. II. épület., 3. emelet | +36 20 / 474-2534 | info@gvhitel.hu

GV Hitelközpont Blog

Interjú kérés: info@gvhitel.hu



2025.02.22

Lakáspiac 2025: THM-plafon, nyugdíjmegtakarítás és kisebb önerő - venni vagy várni?

2025 elején egyszerre több olyan változás került a lakásvásárlók figyelmének középpontjába, amely érdemben befolyásolhatta a hitelfelvételt és az ingatlanpiaci döntéseket. Az 5 százalékos THM-plafon, a nyugdíjcélú megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetősége és a kisebb önerő mind azt a kérdést erősítették fel: érdemes most ingatlant vásárolni, vagy célszerűbb kivárni?

A Pesti Házak Zrt. PHodcast című műsorának 2025. január 27-i adásában Szalay Attila, a Pesti Házak Zrt. értékesítési vezetője Rátonyi-Máté Judit hitelszakértővel beszélgetett a 2025-ös lakáspiac várható alakulásáról és az új finanszírozási lehetőségekről.

Az alábbi cikk nem szó szerinti leirat, hanem a beszélgetés alapján készített, saját szerkesztésű szakmai összefoglaló. A cikk a 2025 elején ismert piaci és szabályozási helyzetet mutatja be.

Mi mozgathatja a lakáspiacot 2025-ben?

A lakáspiac alakulását nem egyetlen intézkedés határozza meg. A keresletet, az árakat és a hitelfelvételi kedvet egyszerre befolyásolhatja:

  • a lakáshitelek kamatszintje;
  • a háztartások rendelkezésére álló önerő;
  • a bérek és a megélhetési költségek alakulása;
  • az állampapírokból és megtakarításokból felszabaduló pénz;
  • a támogatott hitelprogramok;
  • az új és használt lakások kínálata;
  • a vásárlók jövőbeli ár- és kamatvárakozásai.

Ha a finanszírozás olcsóbbá válik, vagy több háztartás jut hozzá az önerőhöz, az rövid idő alatt növelheti a fizetőképes keresletet. Ha eközben a kínálat nem bővül ugyanilyen gyorsan, az árak emelkedhetnek, és csökkenhet az alkulehetőség.

Mit jelent az 5 százalékos THM-plafon?

A THM, vagyis a teljes hiteldíjmutató nemcsak a hitel kamatát tartalmazza, hanem a hitelhez kapcsolódó, jogszabály szerint figyelembe veendő költségek jelentős részét is. Ezért alkalmasabb különböző hitelajánlatok összehasonlítására, mint a kamat önmagában.

Az 5 százalékos THM-plafon célja az volt, hogy egy meghatározott lakáshitel-körben kedvezőbb finanszírozást tegyen elérhetővé. A gyakorlatban azonban fontos kérdés, hogy:

  • mely ügyfelek felelnek meg a feltételeknek;
  • milyen ingatlanokra alkalmazható a konstrukció;
  • mekkora hitelösszegre vonatkozik;
  • milyen banki feltételeket kell teljesíteni;
  • meddig érhető el az ajánlat;
  • milyen kapcsolódó termékek vagy jóváírások szükségesek.

Az alacsony THM önmagában még nem jelenti azt, hogy minden igénylő ugyanazt az ajánlatot kapja. A bank külön vizsgálja az ügyfél jövedelmét, meglévő hiteleit és a kiválasztott ingatlant.

A THM-plafon csökkentheti a havi törlesztést

Egy több tízmillió forintos, hosszú futamidejű lakáshitelnél már néhány százalékpontos kamatkülönbség is jelentős eltérést okozhat a havi törlesztőrészletben és a teljes visszafizetendő összegben.

A kedvezőbb THM előnye lehet:

  • alacsonyabb havi törlesztőrészlet;
  • kisebb teljes kamatteher;
  • magasabb, jövedelemből finanszírozható hitelösszeg;
  • nagyobb mozgástér a családi költségvetésben.

A vásárlónak ugyanakkor nemcsak azt kell megvizsgálnia, hogy a bank szerint mekkora törlesztést vállalhat, hanem azt is, hogy ez az összeg hosszú távon saját élethelyzetében biztonságosan fizethető-e.

A kedvezőbb hitel az ingatlanárakat is megmozgathatja

Amikor a hitel olcsóbbá válik, több vásárló tud belépni a piacra, illetve ugyanaz a jövedelem magasabb hitelösszeget tehet lehetővé. Ez növelheti a keresletet, különösen a jó elhelyezkedésű, megfelelő állapotú és könnyen finanszírozható lakások iránt.

A növekvő kereslet következménye lehet:

  • az értékesítési idő rövidülése;
  • az alku csökkenése;
  • a kínálati árak emelkedése;
  • a jó lakásokért kialakuló verseny;
  • a kedvezményes finanszírozás egy részének beépülése a vételárakba.

Ezért az alacsonyabb hitelköltség nem feltétlenül jelenti azt, hogy érdemes bármilyen áron azonnal vásárolni.

Nyugdíjmegtakarítás lakáscélra: új önerőforrás jelenhet meg

A beszélgetés egyik központi témája a nyugdíjcélú megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetősége volt. Ez olyan háztartások számára teremthetett új mozgásteret, amelyeknek rendszeres jövedelmük van, de a lakásvásárláshoz szükséges önerő nem állt teljes egészében rendelkezésre készpénzben.

A megtakarítás felhasználása szóba jöhetett például:

  • lakásvásárlási önerőként;
  • meglévő lakáshitel törlesztésére;
  • előtörlesztésre;
  • lakáscélú felújítás vagy korszerűsítés finanszírozására.

A nyugdíjmegtakarítás felhasználása rövid távon segítheti a lakáscél megvalósítását, de hosszú távon csökkenti a nyugdíjas évekre félretett vagyont.

Mikor lehet indokolt hozzányúlni a nyugdíjmegtakarításhoz?

A döntést nemcsak a lakásvásárlás pillanatnyi előnye alapján kell meghozni. Érdemes mérlegelni:

  • mennyi idő van még a nyugdíjig;
  • mekkora összeg marad a megtakarításban;
  • mennyit csökkenthet a későbbi hozam;
  • van-e más forrás az önerő biztosítására;
  • milyen hitelköltséget lehet elkerülni a magasabb önerővel;
  • a megvásárolt ingatlan várhatóan hosszú távú otthon vagy befektetés lesz-e.

Fiatalabb életkorban a kivett összeg hosszú évek hozamától eshet el. Idősebb korban viszont rövidebb idő áll rendelkezésre a nyugdíj-megtakarítás újbóli felépítésére. A döntés ezért minden esetben egyedi pénzügyi számítást igényel.

A kisebb önerő több vásárlónak nyithatja meg a piacot

Bizonyos feltételek mellett a korábbi, jellemzően legalább 20 százalékos önerő helyett akár 10 százalék saját forrással is megvalósulhat egy lakásvásárlás.

Ez különösen azoknak jelenthet segítséget, akik:

  • stabil és megfelelő jövedelemmel rendelkeznek;
  • képesek lennének fizetni a hitelt;
  • de még nem gyűjtötték össze a magasabb önerőt;
  • első lakásukat vásárolnák;
  • megfelelnek a jogszabályi és banki feltételeknek.

A kisebb önerő ugyanakkor magasabb hitelösszeget, nagyobb havi törlesztést és kisebb pénzügyi biztonsági tartalékot is jelenthet.

A 10 százalékos önerő nem automatikusan jár

A jogszabály által megengedett magasabb finanszírozási arány nem jelenti azt, hogy a bank minden esetben a vételár 90 százalékát biztosítja.

A tényleges finanszírozást befolyásolhatja:

  • az ügyfél jövedelme;
  • a meglévő hitelállomány;
  • az ingatlan típusa;
  • az ingatlan elhelyezkedése;
  • a banki értékbecslés;
  • az ingatlan későbbi értékesíthetősége;
  • a választott bank belső szabályzata.

A kisebb önerő lehetőség, nem banki ígéret. A vásárlás előtt pontosan meg kell vizsgálni, hogy az adott ügyfél és az adott ingatlan mellett alkalmazható-e.

A vételárnál alacsonyabb értékbecslés több saját pénzt igényelhet

A bank saját értékbecslést készíttet az ingatlanról. Ha a vételár magasabb a bank által elfogadott forgalmi értéknél, a finanszírozás alapja rendszerint az alacsonyabb érték lesz.

Például:

  • az ingatlan vételára 60 millió forint;
  • a banki értékbecslés 55 millió forint;
  • a bank a finanszírozási arányt az 55 millió forinthoz igazítja;
  • a különbözetet a vevőnek további saját forrásból kell biztosítania.

Gyorsan emelkedő piacon ez különösen fontos kockázat, mert a hirdetési árak hamarabb változhatnak, mint a banki összehasonlító értékek.

Venni vagy várni?

A podcast címében szereplő legfontosabb kérdésre nincs mindenki számára azonos válasz. A döntést nemcsak az aktuális kamat vagy az árak várható iránya alapján kell meghozni.

Érdemes lehet vásárolni, ha:

  • megtaláltad a hosszú távon megfelelő ingatlant;
  • az ár reális a környék és az állapot alapján;
  • rendelkezel megfelelő önerővel és tartalékkal;
  • a havi törlesztés biztonságosan vállalható;
  • hosszabb távra tervezel az ingatlannal;
  • a vásárlást nem kizárólag rövid távú piaci spekuláció indokolja.

Érdemes lehet várni, ha:

  • nincs meg a szükséges pénzügyi tartalék;
  • bizonytalan a jövedelmi helyzet;
  • csak a kedvező hitel miatt vásárolnál;
  • nem találtál megfelelő ingatlant;
  • a vételár láthatóan túlfeszített;
  • rövid időn belül költözést vagy élethelyzet-változást tervezel.

A lakásvásárlás időzítését nem lehet biztos ár- vagy kamatjóslatra alapozni. A saját pénzügyi helyzet és a megfelelő ingatlan fontosabb, mint a piac tökéletes mélypontjának eltalálása.

Mi történik, ha később csökkennek a kamatok?

Sokan azért halasztják el a vásárlást, mert további kamatcsökkenésre számítanak. Ez valóban olcsóbb hitelt eredményezhet, de közben az ingatlanárak emelkedhetnek.

Egy későbbi kedvezőbb kamat mellett:

  • magasabb lehet ugyanannak a lakásnak a vételára;
  • nagyobb önerőre lehet szükség;
  • erősebb lehet a vásárlók közötti verseny;
  • csökkenhet az eladók alkukészsége.

A már meglévő hitel később kiváltható lehet kedvezőbb konstrukcióval, amennyiben a piaci és ügyfélfeltételek ezt lehetővé teszik. A túlárazott ingatlan vételárát azonban utólag nem lehet hitelkiváltással csökkenteni.

A hitelképességet még az ingatlankeresés előtt érdemes felmérni

A gyorsan változó piacon előnyt jelent, ha a vásárló már a megfelelő lakás megtalálásakor tudja, milyen hitellel számolhat.

Az előzetes hitelképességi vizsgálat során tisztázható:

  • milyen jövedelmet fogadnak el a bankok;
  • mekkora hitelösszeg érhető el;
  • mekkora törlesztőrészlet vállalható;
  • mennyi önerő szükséges;
  • van-e olyan meglévő kötelezettség, amely csökkenti a hitelképességet;
  • mely bankok kínálata illeszkedik az ügyfél helyzetéhez.

Ez csökkenti annak kockázatát, hogy a vásárló a foglaló kifizetése után szembesüljön a finanszírozás hiányával.

Nem csak a kamatot kell összehasonlítani

A legjobb hitel nem feltétlenül az, amelynek a reklámozott kamata a legalacsonyabb.

Össze kell vetni:

  • a THM-et;
  • a havi törlesztőrészletet;
  • a teljes visszafizetendő összeget;
  • a futamidőt;
  • az induló költségeket;
  • a bankszámla és kapcsolódó termékek díját;
  • az előtörlesztés feltételeit;
  • a kamatkedvezmény megtartásának követelményeit.

A bankok ugyanazt az ügyfelet eltérően is megítélhetik, különösen vállalkozói, külföldi vagy változó jövedelem esetén.

A nyugdíjmegtakarítás, a kisebb önerő és az olcsóbb hitel együtt is kockázatot hordozhat

A három lehetőség együttes alkalmazása nagyobb ingatlan megvásárlását teheti elérhetővé. Ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy a vásárló:

  • felhasználja hosszú távú nyugdíj-megtakarításának jelentős részét;
  • csak minimális készpénzes tartalékot hagy;
  • a lehető legmagasabb hitelösszeget veszi fel;
  • hosszú futamidőre jelentős törlesztést vállal.

Ezért nem azt kell vizsgálni, hogy technikailag mekkora ingatlan vásárolható meg, hanem azt, hogy milyen finanszírozás marad hosszú távon is biztonságos.

Ellenőrzőlista a 2025-ös lakásvásárlási döntéshez

  • Ismert a reálisan elérhető hitelösszeg?
  • Összehasonlítottad több bank THM-ajánlatát?
  • Rendelkezésre áll az önerőn felüli pénzügyi tartalék?
  • Megvizsgáltad a nyugdíjmegtakarítás felhasználásának hosszú távú következményét?
  • Reális a kiválasztott ingatlan ára?
  • Számoltál alacsonyabb banki értékbecsléssel?
  • A törlesztőrészlet jövedelemcsökkenés esetén is vállalható?
  • Legalább több évig tervezel az ingatlannal?
  • A vásárlás után is marad vésztartalék?
  • A döntés valódi lakhatási igényen, nem kizárólag piaci félelmen alapul?

Gyakori kérdések

Mit jelent az 5 százalékos THM-plafon?

Egy meghatározott feltételekkel elérhető lakáshitel-ajánlati korlátot, amelynél a teljes hiteldíjmutató nem haladja meg az előírt szintet. A pontos jogosultság és banki feltételek külön vizsgálatot igényelnek.

A THM ugyanaz, mint a kamat?

Nem. A THM a kamaton túl több, a hitelhez kapcsolódó költséget is figyelembe vesz, ezért alkalmasabb az ajánlatok összehasonlítására.

Felhasználható a nyugdíjmegtakarítás önerőként?

A 2025 eleji szabályok meghatározott esetekben lehetővé tették a nyugdíjcélú megtakarítás lakáscélú felhasználását. A konkrét feltételeket és az adózási, pénzügyi következményeket minden esetben ellenőrizni kell.

Biztosan elég 10 százalék önerő?

Nem. A 10 százalékos önerő csak bizonyos ügyfeleknél és ingatlanoknál alkalmazható. A bank magasabb saját forrást is előírhat.

Érdemes várni a további kamatcsökkenésre?

Nem lehet kizárólag a kamatvárakozás alapján dönteni. A későbbi alacsonyabb kamat mellett az ingatlan ára magasabb is lehet.

Mikor érdemes hitelszakértővel egyeztetni?

Lehetőleg még az ingatlan kiválasztása és a foglaló megfizetése előtt.

Összegzés

A 2025 elején megjelenő új lehetőségek - az 5 százalékos THM-plafon, a nyugdíjmegtakarítás lakáscélú felhasználása és a kisebb önerő - több háztartás számára tehették elérhetővé a lakásvásárlást.

Ezek a lehetőségek ugyanakkor nem helyettesítik a részletes pénzügyi tervezést. Az alacsonyabb önerő magasabb hitelt, a nyugdíjmegtakarítás felhasználása kisebb időskori vagyont, az olcsóbb hitel pedig élénkebb keresletet és magasabb ingatlanárakat is eredményezhet.

A "venni vagy várni" kérdésre ezért nem a piac általános iránya adja meg a választ, hanem az, hogy a vásárló megtalálta-e a megfelelő ingatlant, rendelkezik-e biztonságos finanszírozással, és hosszú távon is vállalható-e számára a döntés.

A GV Hitelközpont szakértői segítenek a hitelképesség előzetes felmérésében, a banki ajánlatok összehasonlításában, a szükséges önerő meghatározásában és a teljes lakáshitel-folyamat előkészítésében.


A beszélgetés résztvevői: Szalay Attila, a Pesti Házak Zrt. értékesítési vezetője és Rátonyi-Máté Judit hitelszakértő.

Az eredeti epizód címe: Lakáspiac 2025 - THM-plafon, Nyugdíjmegtakarítás és Kisebb Önerő: Venni vagy Várni?

Műsor: Pesti Házak Zrt. - PHodcast.

Megjelenés: 2025. január 27.

Az epizód hossza: körülbelül 44 perc.

Megjegyzés: Ez a cikk nem szó szerinti átirat, hanem a feltöltött hanganyag és az epizód hivatalos forrásadatai alapján készült saját szerkesztésű szakmai összefoglaló. A blokkidézetek szerkesztői kiemelések, nem szó szerinti idézetek. A pénzügyi szabályok és banki ajánlatok időközben változhattak, ezért döntés előtt mindig az aktuális feltételeket kell ellenőrizni.



Pesti Házak Zrt.



Eredeti forrás »



 Vissza

Dolgozz velünk, nálunk!

Legyél a munkatársunk!

Ismerj meg minket, az egyedi támogatóeszközeinket, a jutalékokat, a teljes csapatot. Ne várj! Regisztrálj és azonnal keresünk! Tudd meg, hogy miként tudunk Neked ügyfeleket/ügyleteket adni!

Csak 3 adatot szükséges elküldened nekünk, és mi 12 órán belül felvesszük veled a kapcsolatot!

A checkbox pipálásával - az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a 7. cikk rendelkezése alapján - hozzájárulok, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatkezelési tájékoztatójának feltételei szerint kezelje. Tudomásul veszem, hogy a GDPR 7. cikk (3) bekezdése szerint a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom, akár egy kattintással.

Kapcsolat


Lépjen kapcsolatba velünk!

Székhely: 1094 Bp., Bokréta u. 32-36.
Iroda: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 57. II. épület., 3. emelet

Copyright © GVHITEL 2016 - Minden jog fenntartva.

Minden tartalom akár csak részbeni felhasználása, kizárólag csak a GVHITEL előzetes jóváhagyásával lehetséges.

X